Domain szabályozás

Az Internet új intézmény, alig 10-15 éves joggyakorlattal. Egyre fontosabb csatornája a szellemi termékeknek és az üzleti életnek, mégis a jogi szabályozása szinte minimális.

A szabályozás jellegét meghatározó körülmények:
- civil szféra, civil szabályozás: mind a domain-nevek nyilvántartása, mind az ezzel kapcsolatos konfliktusok rendezése a piacon internetes szolgáltatást nyújtó szervezetek kezében van, és az önszabályozás elvén működik
- az állam nem kívánja saját kezébe venni
- a meglévő domain-szabályokat a bíróság úgy értelmezi, hogy azok az állami szervek szempontjából kívül esnek a jogon („nem jogszabály”).

A domain nevek nyilvántartási rendszere decentralizált (hasonlóan az informatikai működéshez): a különböző típusú (végződésű) domain nevek más-más szervezet „fennhatósága” alá tartoznak. Az egyes országok felső szintű domain-neveit pl. az egyes országok saját szervezeti kezelik, ezek többnyire az internet- és domainszolgáltatók.

 

A vonatkozó jogi szabályozás

1. 2000/31/EK irányelv (az e-kereskedelem irányelv)

2. 2001. évi CVIII. törvény (az e-kereskedelmi törvény) ((az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről))

Fontos még a mindaz a jogi szabályozás, ami a domain-nevek és az internetes tartalmak használatának jogszerűségét meghatározza, vagyis a nevek és megjelölések használatát szabályozó, valamint a szellemi termékek oltalmát definiáló (illetve az üzleti élet általános szabályait rögzítő) polgári jogi és közigazgatási szabályok összessége.

 

Mikor lehet jogsértő egy domain?

Ha valaki olyan domain név használatával irányít látogatókat a tárhelyére, ami jogi szempontból aggályos. Ilyenkor:

- a domain jogsértő jellege lehet független a tartalomtól, lehet jogsértő tartalommal párban, és az is lehet, hogy pont az egyébként nem jogsértő tartalom miatt lesz jogellenes a domain használata,

- a sérthető jogszabályok köre szűkebb: védjegy, névjog (Ptk.), jellegbitorlás (1996. évi LVII. törvény), esetleg a „megtévesztő jelleg”,

- a domain névtől való megfosztás (a törlés vagy az átruházás kikényszerítése) csak bizonyos speciális eljárások lefolytatása után lehetséges, és a folyamat utolsó fázisa sosem az állami szervek részéről történik (mindig az internetszolgáltató szervezetek vannak a folyamat végén, akik az önszabályozásban vállalt elvek mentén járnak el),

- a felelősség alapvetően csak a domain regisztrált jogosultját terheli (magyar domain nevek esetében ld. www.domain.hu).

 

A magyar .HU felsőszintű domain nevek (ön)szabályozása

A .hu felső szintű domainek Nyilvántartója az ISZT (Internet Szolgáltatók Tanácsa) mint egyesület illetve nonprofit kft. A domain használatba adását delegálásnak nevezzük. A delegálással kapcsolatos ügyeket az igénylővel szerződéses kapcsolatban álló regisztrátor (netes szolgáltató cég) végzi.

A domain delegálás egységes rendjének biztosítása érdekében az ISZT önszabályozó módon Domainregisztrációs Szabályzatot (www.domain.hu) bocsátott ki. Ez határozza meg az anyagi jellegű és eljárási szabályokat is. Az anyagi jellegű szabályok értelmezését segíti a kialakult és publikusan elérhető gyakorlat, mely az ISZT mellett működő Tanácsadó Testülettől származik (ISZT TT), és amely két részből áll:

- elvi állásfoglalások (http://www.domain.hu/domain/tt/elvi_allasfoglalasok/),

- egyedi állásfogalások (http://www.domain.hu/domain/tt/egyedi_allasfoglalasok/).

Itt említjük még a domain-döntnökök tevékenységének publikusan elérhető adatbázisát is, mint az értelmezést elősegítő forrást:

http://infomediator.hu/alternativ-vitarendezo-forum/doentesek

 
Copyright © 2011 Pintz és Társai Kft. - Minden jog fenntartva.