A magyar bíróságok a domain nevekről

A domain név az internetes szolgáltatások körében névhasználatot jelent, amely az elektronikus szolgáltatások körében azonosítja a szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személyt. A jogos érdek nélkül más kereskedelmi nevével azonos domain választása sérti a névviselés jogát. Megállapítható a névviseléshez fűződő jog sérelme akkor is, ha a választott domain név a panaszos cégnevével nem teljesen azonos, de a cégnév vezérszavával és kereskedelmi nevével megegyezik.

Más védjegyének a domain névben történő feltüntetése problémás, főleg ha nem kizárólag a védjegyjogosult termékeit, hanem konkurens termékeket is reklámoz a honlap, a védjegy használata ugyanis sértheti a védjegy jogosultjának az érdekeit. A védjegyjogi (magyar és európai bírósági) gyakorlat az, hogy védjegyoltalom alatt álló szót üzletnévként, domain névként nem lehet használni, ha azt a látszatot keltik vele, hogy a védjeggyel nem rendelkező vállalkozás és tevékenysége a védjegyjogosult céghez kötődik. Ez a helyzet akkor is, ha a weboldalon forgalmazott termékek eredetiek, és jogszerűen viselik a védjegyet.

A forgalmazónak joga van magát pl. Sony termékre szakosodott üzletként bemutatni és a védjegyet azzal összefüggésben, illetve arra vonatkozó javító, karbantartó szolgáltatásokkal kapcsolatban használni. Nem jogosult azonban a védjegyhez összetéveszthetőségig hasonló Sony szóelemet üzleti tevékenységük során üzletnévként, domain névként, csomagolóanyagon, árlistán feltüntetni, azt a látszatot keltve, mintha a kereskedelmi név alatt folytatott tevékenység a védjegytulajdonoshoz kötődnék.

Védjegybitorlás valósul meg akkor is, amennyiben a domain használója egy érvényes védjegynek megfelelő megjelölést (szóelemet) alkalmaz a domainben a védjegy árujegyzéke szempontjából azonos vagy hasonló szolgáltatás nyújtására. Nem változtat ezen az, ha a védjegyet a szolgáltatás helyének és típusának megjelölésére szolgáló szavakkal egészíti ki.

Megállapította a Legfelsőbb Bíróság, hogy a domain név használatának átengedése más személy számára nem zárja ki a regisztrált használó felelősségét. A domain-nyilvántartásban feltüntetett jogosult felelőssége nem kizárható a 2001. évi CVIII. törvény 7. § (1) bekezdésébe foglaltak miatt.

Az átirányításnak, vagyis annak, hogy a felhasználó a domain névvel az átirányított oldalon jut a tartalomszolgáltatáshoz, védjegyjogi szempontból nincs jelentősége. A fogyasztók számára ugyanis közömbös, hogy a domain alatti tartalom elérhetősége milyen technikai megoldással válik lehetővé.

A védjegybitorlás megítélése szempontjából irreleváns a védjegyjogosult védjegyhasználata, csak annak van jelentősége, hogy védjegye van és, hogy annak használatára engedélyt nem adott.

A kialakult ítélkezési gyakorlat szerint a domain név regisztráltatása és fenntartása önmagában még nem minősül védjegyhasználati cselekménynek, mindig az eset összes körülményeire tekintettel kell megállapítani, hogy fennáll-e olyan többlet-tényállási elem, ami miatt a domain használata jogellenesnek minősül. Ezt a korábbi általános elvet finomította az a nemrég született döntés, amely némileg kitágította a védjegyjogosultak mozgásterét arra az esetre, ha a domain nevet már korábban használták védjegybitorlásra. A „T-Gallery” jogesetben nem volt az elég a jogsértő fél részéről, hogy a honlapon levő tartalmat egy hibaüzenettel cserélte fel, a hibaüzenet megjelenésének időtartamát a bíróság ugyanúgy beszámította a jogsértés időtartamába. A bíróság arra hivatkozott, hogy a bitorló a jogsértő szolgáltatásnyújtás feltételeit nem szüntette meg, márpedig a védjegytörvény a védjegybitorlással közvetlenül fenyegető cselekmény esetében is lehetőséget biztosít az eltiltásra.

A védjegyjogosulttól kifejezett hozzájáruló, engedélyező nyilatkozatot kell szerezni a védjegy domain névben történő feltüntetéséhez, azt hallgatólagosan, tudomásul vétellel, mintegy ráutaló magatartással megadni nem lehet.

A Domainregisztrációs Szabályzat (DRSZ) nem minősül sem a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 1. § (1) bekezdésében felsoroltak, sem a Ptk. alkalmazásában a Ptk. 685. § a) pont alapján jogszabálynak, ezért a bíróság számára jogérvényesítési eszközöket nem írhat elő, így az ítéleti rendelkezés jogi alapjául sem szolgálhat.

Ettől függetlenül a domain név visszavonását kimondó ítéleti rendelkezés annak végrehajthatósága szempontjából is aggályos. A domain delegálás visszavonása ugyanis azt jelenti, hogy a nyilvántartó – a regisztrátor útján – megszünteti a domain név használatához szükséges technikai feltételek biztosítását. Erre perben állásuk nélkül nem kötelezhetők.

Ezért a domain név visszavonása helyett bíróság kizárólag a használattól való eltiltásról rendelkezhet, ha a vita a bíróság előtt folyik. Ennek úgy lehet érvényt szerezni, hogy az ítéletre hivatkozva a fél kezdeményezi a domain delegálás törlését vagy visszavonását a domain regisztrátoránál.

 
Copyright © 2011 Pintz és Társai Kft. - Minden jog fenntartva.